Az Áfa alap utólagos csökkentése kapcsán a magyar szabályozás nevesíti azokat az eseteket, amikor az adóalany köteles csökkenteni az adóalapot, és azokat is, amikor az adóalany jogosult eldönteni, hogy él-e a csökkentés lehetőségével.
Az utóbbi években a csökkentési lehetőségek alkalmazásának szabályai az Európai Uniós bírósági ítéletek nyomán folyamatosan pontosításra kerültek, és ennek köszönhetően már egyre több esetben nyílik lehetőség az Áfa alap utólagos csökkentésére. A legfrissebb jogszabályi módosítás a magyar vonatkozású Novo Nordisk A/S ítéleten (C-248/23 számú ítélet) alapul, és a pénzvisszatérítéshez kapcsolódó utólagos adóalapcsökkentés szabályait érinti. Ebben a jogesetben a bíróság azt a kérdést vizsgálta, hogy a gyógyszertörvény alapján a gyógyszercégek által a magyar társadalombiztosító (NEAK) részére teljesített befizetések adónak vagy pedig árengedménynek minősülnek-e Áfa szempontból. A tavaly szeptemberben hozott ítélet alapján a gyógyszercégek NEAK részére történő befizetési kötelezettségei árengedménynek minősülnek, és így jogosultságot teremtenek az Áfa alap csökkentésére. Erre az ítéletre vezethető vissza, hogy 2024. november 29-i hatállyal kiegészítésre került az Áfa törvény pénzvisszatérítéshez kapcsolódó utólagos adóalap-csökkentési rendelkezése, miszerint az adóalap csökkentési lehetőség attól függetlenül megilleti az adóalanyt, hogy az adóalany szerződésben vállalt kötelezettség vagy jogszabályi előírás alapján teljesíti a pénzvisszatérítést. Az átmeneti rendelkezés értelmében a november 29. előtti és 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések tekintetében is alkalmazható a csökkentés, amennyiben az adóalany a pénzvisszatérítésen alapuló adóalap-csökkentési igényét visszaigénylési kérelem útján érvényesíti, melynek benyújtására nyitva álló határidő 2025. március 11-én jár le.
Fentiekhez kapcsolódóan további módosítás lép életbe 2025. július 1-től, mely szerint a nyugtás vásárlások esetén is lehet alkalmazni az utólagos adóalap csökkentést, amennyiben az ügylet teljesítését számla azért nem tanúsítja, mert e törvény szerint számla kibocsátásáról nem kellett a kötelezettnek gondoskodnia. Ennek azonban feltétele a nyugta adattartalmának módosítása. A nyugtamódosítással bizonylatolt árengedményhez kapcsolódó adóalap-csökkentés azokra az esetekre lesz alkalmazható, amelyek teljesítési időpontja és az ellenérték visszatérítése is 2025. július 1. napjára vagy azt követő időpontra esik.
Szintén magyar vonatkozású EUB ítéletnek (C-292/19. számú Porr ítélet) köszönhető a behajthatatlan követelések után érvényesíthető adóalapcsökkentési lehetőség, melyről 2020 óta rendelkezik az Áfa törvény. Bár a szabályozás az elmúlt években többször is kedvezően módosult, az adózók jelentős része még mindig nem él ezzel a lehetőséggel.
A kezdeti szabályozás kissé szigorúbb volt, és az elszámolt követelés adósára (alapügylet vevőjére) vonatkozóan is előírt bizonyos személyi feltételeket az adóalap-csökkentés érvényesítéséhez. Ilyen feltétel volt, hogy az ügylet vevője is adóalany, és az ügylet teljesítési időpontjában a vevő nem állt csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, adószáma nem volt törölve, továbbá a teljesítéskor és az azt megelőző 1 évben a vevő nem szerepelt a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában. Ezek a feltételek aztán az adóalapcsökkentési lehetőség bevezetését követő években a bírósági jogértelmezések alapján kikerültek a jogszabályból, és ma már érvényesíthető ez az adóalapcsökkentési lehetőség akkor is, ha a behajthatatlan követeléssel érintett vevő nem adóalany.
Amennyiben a fenti adóalapcsökkentési lehetőségek egy vállalkozás életében nem jönnek szóba, még mindig előfordulhat számos gyakorlati kérdés akár a kötelező jellegű csökkentések kapcsán is. Gyakori kérdésként merül fel például, hogy amikor a felek között termékértékesítésre vagy szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan kötött szerződésben vállalt kötelezettség nem teljeskörűen teljesül, akkor szükséges-e módosítani az eredeti számlát? Ennek megválaszolásához alaposan körbe kell járni, hogy a konkrét esetben a felek miként állapodtak meg, jogi szempontból miként kezelhető az eset. Szóba jöhet hibás teljesítés, szerződés módosítás, kártalanítás vagy amennyiben az eset jogellenes károkozásként értelmezhető, kártérítés is, ami pedig Áfa hatályon kívüli tétel. Amennyiben a felek elfogadják, hogy nem történt jogellenes károkozás, és a tényleges teljesítésre vonatkozóan módosított ellenértékben állapodnak meg, akkor az értékesítő fél helyesbíti számláját és utólag csökken az adóalap. Amennyiben azonban a felek által kötött megállapodás alapján utólagos módosításra nincs lehetőség, ezért a vevő kártalanítási igénnyel lép fel, akkor a vevőnek a kártalanításról, mint szolgáltatásnyújtásról számlát kell kiállítania az eladó felé. Iparági sajátosságoktól és a felek közötti megállapodások egyedi tartalmától függően számtalan eset fordulhat elő, amikor kérdésként merül fel, csökkenthető-e az Áfa alap utólag, és ha igen milyen feltételeknek kell megfelelni.
Amennyiben az adóalapcsökkentés esetei részletesebben is érdeklik, örömmel látjuk 2025. február 27-én megrendezésre kerülő adózási webináriumunkon.
Jelentkezését küldje a titkarsag@kondor-group.com címre
