Közeledik a társasági adóbevallás határideje a naptári éves adózók számára, így aktuális kérdésként merülhet fel, milyen feltételekkel csökkenthető az adóalap a korábbi évekből származó elhatárolt veszteséggel. Szakmai cikkünkben az elhatárolt veszteség felhasználás korlátjaira szeretnénk felhívni a figyelmet.
Általános szabályként az adózó az adóévben elszámolt negatív társasági adóalappal döntése szerint a következő öt adóévben csökkentheti adózás előtti eredményét. A csökkentés a veszteség felhasználás és a kamatlevonási korlátozáshoz kapcsolódó adóalap módosító tételek figyelembevétele nélkül meghatározott adóalap 50 százalékáig érvényesíthető. A negatív adóalap akkor is elhatárolható, ha az adózó úgy dönt, hogy az adókötelezettséget a jövedelem-(nyereség-)minimum szerint határozza meg. Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni. Ennek akkor van különös jelentősége, ha egy adózónak van az átmeneti rendelkezések alá tartozó, korlátlan időtartammal elhatárolt vesztesége is (2015 előtt keletkezett veszteség). Ezeket a korlátlan tételeket kell ugyanis elsőként felhasználni még akkor is, ha ez azt eredményezi, hogy közben az 5 éves veszteségek felhasználhatósága megszűnik.
A csökkentő tételként felhasznált veszteség összege főszabály szerint önellenőrzéssel nem lehetséges. Ez alól kivétel lehet, ha eredetileg eleve fel sem merült az egyébként rendelkezésre álló elhatárolt veszteség felhasználásának kérdése, mert negatív volt az adóalap. Ebben az esetben eredetileg nem volt adózónak választási lehetősége, hiszen a döntés szükségessége elsőként akkor jelenhet meg, amikor egy esetleges hiba feltárására sor kerül. Továbbá, amennyiben éppen egy önellenőrzés vezet elhatárolt veszteség keletkezéséhez, akkor a következő adóévekben ez az újonnan keletkezett veszteség az önellenőrzés során érvényesíthető, hiszen erről az összegről korábban nem lehetett döntést hozni.
Fenti általános szabályoknak való megfelelésen túl nézzük meg, a jogszabály speciális szabályokat ír elő az átalakulás, cégfelvásárlás (tulajdonosváltás) eseteire, valamint a csoportos társasági adóalany veszteség felhasználására vonatkozóan.
Átalakulás, egyesülés, szétválás
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított részt jogosult továbbvinni elhatárolt veszteségként. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd elhatárolt veszteségét csökkenti. A jogutód a jogelődnek a beolvadás adóévében keletkezett negatív adóalapjával első alkalommal a beolvadás napját magában foglaló adóévének adózás előtti eredményét csökkentheti.
A veszteség akkor vihető tovább, ha:
- a jogelődben olyan tag szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogelődben is rendelkezett ilyen befolyással, és
- a jogutód társaság az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységből bevételt szerez (kivétel, ha két adóéven belül jogutód nélkül megszűnik, vagy ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult).
Amennyiben az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőzően és követően sincs olyan tulajdonos, amelynek többségi befolyása lenne, akkor az erre vonatkozó korlátot nem kell figyelembe venni. Ilyen eset például, ha egy adózónak három egyforma tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonosa van, amelyből kiválik egy jogutód úgy, hogy a jogutódban a három tulajdonosnak szintén egyforma tulajdoni hányada van, és a jogelőd tulajdonosi struktúrája is változatlan marad.
Az ugyanazon tevékenységből történő bevételszerzés kapcsán megjegyzendő, hogy nem előírás az, hogy a jogutódnak a tevékenységet a jogelőd társaság eszközeivel kellene végeznie, nem feltétel az átvett tevékenységek pontosan ugyanolyan módon, pontosan ugyanazon ügyfélkör felé történő végzése, de a tevékenységet alaptermészetét fenn kell tartani. Ha jogelődnek több tevékenysége is volt, akkor abból a jogutódnak minimum egyet folytatnia kell, de többet is folytathat, vagy az összes tevékenységet is folytathatja.
A jogutód az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel (kivétel, ha jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult).
Cégfelvásárlás, tulajdonosváltás
A fentihez hasonló korlátozások vonatkoznak a tulajdonosváltás esetére. Az adózó akkor jogosult az elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, amely a befolyás megszerzést megelőző két adóévben folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban állt. Ez alól kivétel (tehát abban az esetben is továbbvihető a veszteség), ha:
- a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy
- a társaság a tulajdonosváltást követő két adóévben folytatja tevékenységét, melynek természete jelentősen nem tér el a korábbitól, és amely tevékenységből mindkét adóévben bevételt szerez.
Itt is érvényes az a szabály, hogy az adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel három adóév átlagában számított összegében képvisel.
Csoportos társasági adóalanyok veszteségfelhasználása
Csoportos társasági adóalanyok esetén először az egyedi adóalapokat határozzuk meg. A tagok az egyedi adóalapjuk megállapítása során figyelembe vehetik a csoporttagság előtt keletkezett és korábban fel nem használt, illetve le nem járt elhatárolt veszteségüket.
Második lépésként a pozitív egyedi adóalapok összesítése történik meg, amelynek összege csökkenthető a negatív egyedi adóalapokkal és a korábbról származó csoportszintű veszteséggel. A csoporttagság alatt keletkezett negatív adóalapok már nem az egyes tagok veszteségének minősülnek, ezért azokat csak a csoportos adóalap megállapításakor lehet felhasználni.
A csoportos társaságiadóalany által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát.
Bármely tag kilépése vagy a csoportos adóalany megszűnése esetén az önálló társaságiadó-alannyá váló tagok a csoportos adóalanyiság alatt keletkezett veszteséget nem használhatják fel a csoporttagság megszűnését követő adóévekben.
Amennyiben az elhatárolt veszteség felhasználásával kapcsolatban kérdései merülnek fel, vagy segítségre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal.
Elérhetőségünk: titkarsag@kondor-group.com
