A kapcsolt vállalkozás kifejezés hallatán legtöbbször a társasági adó törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozás fogalomra gondolunk. Ez nem meglepő, hiszen számos adózással kapcsolatos teendő során, mint például a szokásos piaci ár vizsgálata, a transzferár nyilvántartás készítési kötelezettség megállapítása, K+F adóalapkedvezmény igénybevétele vagy éppen a helyi iparűzési adóalap meghatározása során valóban a társasági adó törvény kapcsolt vállalkozás fogalmából kell kiindulnunk.
Mégis fontos szem előtt tartanunk, hogy a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény (Kkv tv.) és a számviteli törvény szintén tartalmaz kapcsolt vállalkozás definíciót.
Miért is fontos tisztában lenni mindhárom jogszabály kapcsolt vállalkozás definíciójával?
Bár a többségi befolyás, mint egyik kulcstényező mindhárom jogszabályban megjelenik, a három különböző törvény által definiált kapcsolt vállalkozás fogalom csupán részben fedi egymást, és vannak bizony eltérések. A helytelen alkalmazás pedig akár komoly adókockázatot is jelenthet egy vállalkozás számára.
Az innovációs járulék kötelezettség, a NIS2 kötelezettség meghatározásakor, egy Kkv. beruházási adókedvezmény igénybevételekor, kkv-nak szóló pályázatok, állami támogatások igénybevétele esetén a Kkv. törvényben előírt kapcsolt vállalkozás (jogszabály szövege alapján ún. kapcsolódó vállalkozások) definícióból kell kiindulni és meghatározni, hogy mely vállalkozásokat tekintjük társaságunk kapcsolódó vállalkozásainak.
A számviteli törvény szerinti meghatározásnak a mérlegkészítés során lehet fontos szerepe, hiszen a kapcsolt vállalkozásban fennálló részesedést és a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követeléseket külön kell számszerűsítenünk a beszámolóban.
Miért okozhatnak kockázatot az eltérések és a jogszabályok helytelen alkalmazása?
Az egyik fő eltérés a magánszemély tulajdonosokhoz köthető. A társasági adó tv. és a kkv tv. szerint a magánszemély többségi tulajdonos(ok) révén kapcsolt vállalkozás viszony jöhet létre. Nem mindegy ugyanakkor, hogy a többségi tulajdon egy vagy több magánszemélyhez köthető. A társasági adó törvény szerint több magánszemély esetén csak a közeli hozzátartozók részesedését kell összevontan kezelni a részesedés mértékének meghatározásakor. Ezzel szemben a kkv. tv. alapján a kapcsolt viszony megvalósulhat a közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén (nem csak közeli hozzátartozók), akik tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.
Fenti különbségből adódóan előfordulhat például olyan eset, hogy két vállalkozás társasági adó tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, de kkv. törvény szerint nem kapcsolódó vállalkozások. Ilyen eset lehet például a következő: Egy apa és fia „A” cégben és „B” cégben 50-50% tulajdonrésszel rendelkeznek. „A” cég állateledel kiskereskedő, és „B” cég informatikai tanácsadást nyújt nemzetközi hátterű nagyvállalatok számára. A két cég tevékenységük jellege miatt teljesen különböző piacokon mozog, és a magánszemély tulajdonosok révén, illetve köztük lévő egyéb megállapodás alapján sem jön létre a cégek között irányítási kapcsolat. Ezek alapján a két vállalkozás a kkv. törvény értelmében nem minősül kapcsolódó vállalkozásnak, ugyanakkor a társasági adó tv. alapján kapcsolt vállalkozások, hiszen apát és fiát, mint közeli hozzátartozókat egy személyként, és többségi tulajdonosként kell kezelni. Ez a különbség pedig azt eredményezheti, hogy a két céget társasági adó szempontból ugyan kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, kkv. törvény szempontjából nem kell őket összevontan kezelni, és mentesülhetnek az innovációs kötelezettség alól.
A számviteli törvény szerinti fogalom a fentiektől is eltérően fogalmaz, és a több magánszemély együttes többségi tulajdona révén megvalósuló kapcsolt viszonyt nem is említi. A számviteli törvény alapján önmagában az a tény, hogy két vállalkozásnak ugyanazon magánszemély tulajdonosai vannak, még nem keletkeztet kapcsolt vállalkozási viszonyt.
Egy másik lényeges eltérés a három jogszabály értelmezésében az ügyvezetés egyezőségére tekintettel megvalósuló kapcsolt vállalkozási viszony, melyről kizárólag a társasági adó törvény szerinti definíció rendelkezik, összhangban a nemzetközi gyakorlattal. A kkv. törvény és a számviteli törvény alapján az ügyvezetés egyezőségére tekintettel nem keletkezik kapcsolt vállalkozási viszony. Előfordulhat tehát, hogy két vállalkozás az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozás, és egymással szemben megvalósított ügyeleteik kapcsán transzferár adatszolgáltatásra és nyilvántartás készítésre is kötelezetté válhatnak, azonban önmagában az ügyvezetés egyezősége alapján még nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak a kkv. törvény és a számviteli törvény értelmében. Ezért erre az eltérésre is mindenképpen ajánlott figyelnünk például egy kkv pályázat igénybevétele során vagy az innovációs járulék kötelezettség és a NIS2 kötelezettség meghatározásakor.
A fent leírtakban elsősorban a három jogszabályi definíció közötti eltérésekre hívjuk fel a figyelmet, de természetesen számos eset előfordulhat, amikor egy cégcsoport tagjai mindhárom definíció alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek. Ezért is ajánlott minden cégcsoport esetében a kapcsoltságot mindhárom jogszabály szempontjából megvizsgálni.
Fontos megemlíteni, hogy a fentieken túl további félreértést okozhat a „de minimis” támogatások alkalmazásáról szóló 2023/2831 számú EU rendelet által definiált egy- és ugyanazon vállalkozások definíció, valamint a tavaly bevezetett globális minimumadóról szóló törvény által használt csoporttag fogalom is, mivel ezek szintén nem teljes mértékben egyeznek a társasági adó törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozás definícióval. Az eltérő jogszabályi értelmezések tehát számos buktatót rejtenek és mindig kellő körültekintéssel kell eljárnunk, hogy az adott adókötelezettség meghatározása vagy adókedvezmény, támogatás igénybevétele során melyik jogszabályból kell kiindulnunk.
Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani következő adózási webináriumonkon, amelyen érthetően bemutatjuk, hogyan különböztethetők meg az eltérő fogalmak, mikor melyik jogszabályt kell alkalmazni, és hogyan kerülhetők el a jogszabályi eltérésekből adódó kockázatok.