Kihirdetésre kerültek a kedden elfogadott év végi adóváltozások. Szakmai cikkünkben a főbb változásokat ismertetjük röviden.
2024. ADÓÉVET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK ÉS TEENDŐK
Az évvégi adóváltozások között találunk olyan szabályokat is, melyek idei évi kötelezettséget érintenek, illetőleg amelyek opcionálisan már az idei évre is alkalmazhatók.
Globális minimumadóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség december 31-ig
Az már korábban is ismert volt, hogy a globális minimumadóval érintett adózóknak bejelentést kell tenni adóalanyiságukról, azonban az nem volt egyértelmű, hogy pontosan milyen adatokat kell jelenteni. Ezt pontosítja most a jogszabálymódosítás, és a NAV is időközben közzétette az erre a célra szolgáló nyomtatványt.
Azok a belföldi adóalanyok tehát, akik multinacionális vagy nagy méretű belföldi vállalatcsoport tagjai, és a végső anyavállalat konszolidált pénzügyi beszámolója szerinti éves bevétel az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri vagy meghaladja a 750 000 000 eurót, a globális minimumadó alanyának minősülnek. Az OECD iránymutatásokkal és az Uniós irányelv rendelkezéseivel összhangban bevezetett magyar szabályozás szerint a belföldi csoporttagnak vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek bejelentést kell tenni az adóalanyiságról. Az adatszolgáltatást a kiegészítő adóval érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül, azaz a 2024. január elsején kezdődő adóévre vonatkozóan 2024. december 31-ig kell megtenni a NAV által közzétett GLOBE nyomtatványon, melyet az ONYA-n keresztül lehet benyújtani.
Az adatszolgáltatásban jelentendő adatok: a csoporttagok azonosító adatai, ideértve a csoporttagok adószámát, közösségi adószámát, amennyiben rendelkeznek ilyennel, az államot, amelyben illetőséggel bírnak; valamint a vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó információk, beleértve az egyes csoporttagok más csoporttagokban fennálló ellenőrző részesedését.
Ügyfélkapu helyett ügyfélkapu+ vagy DÁP
2025. január 16-ától megszűnik az ügyfélkapu, helyette az ügyfélkapu+ vagy a digitális állampolgársági program (DÁP) lesz használható. Ez az újdonság ugyan nem az évvégi jogszabály módosító csomagban jelent meg, mégis fontos, hogy az évvégi teendők között megemlítsük. Az ügyfélkapu+ egy olyan kétfaktoros azonosítás, amelyhez szükséges a telefonunkra egy alkalmazás letöltése, és a váltás viszonylag egyszerűen intézhető. Mivel a DÁP mobilalkalmazás nem fut minden okostelefonon, és az adóhatóságtól kapott szóbeli információ alapján az ányk alapú bevallások beadása a DÁP alkalmazásával jövő év elején még nem megoldható, az adózóknak mindenképpen javasolt az ügyfélkapu+ regisztráció elvégzése, abban az esetben is, ha később a DÁP mellett döntenek.
Cafeteria megtervezése jövő évre
A munkáltatók jellemzően már év végén döntést hoznak arról, hogy milyen természetbeni juttatásokkal terveznek kedvezni munkavállalóiknak a következő évben. Ehhez fontos tudni, hogy jövő évtől bővül a béren kívüli juttatások köre.
A béren kívüli juttatásként adóztatandó SZÉP kártya keretösszeg 2025-ben is 450 ezer forint marad, azonban 2025-ben ideiglenesen lakásfelújításra is felhasználható lesz, mégpedig a 2025. január 1 jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt munkáltatói támogatás összegének 50 százalékának mértékéig. A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a SZÉP kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet fogja meghatározni.
A SZÉP kártya új alszámlájaként kerül bevezetésre az Aktív Magyarok alszámla, melyre a munkáltató a fenti keretösszegen felül évi 120 ezer forintot utalhat béren kívüli juttatásként. Ez az összeg az aktív életmód elősegítésére használható fel, és az igénybe vehető szolgáltatásokról a fent említett Kormányrendelet fog rendelkezni. A 120 ezer forint feletti összeg egyes meghatározott juttatásként adóztatandó.
Új béren kívüli juttatás elem a 35. életévüket be nem töltött munkavállalóknak adható lakáscélú támogatás, mely lakásbérleti díj megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adható. A keretösszeg mértéke évi 1,8 millió forint vagy annak arányos része, amennyiben a munkaviszony nem egész évben áll fenn.
Módosítások a társasági adóban
Az általános szabályok alapján telek után értékcsökkenés nem érvényesíthető, azonban a módosítás eredményeként a veszélyes hulladék tárolására igénybevett földterület, telek után lehetőség lesz értékcsökkenés elszámolására. Az adózó első alkalommal a 2024. évre vonatkozóan választhatja ezt a lehetőséget.
Az idei évtől bevezetett K+F adókedvezmény első alkalommal történő alkalmazására vonatkozó szabály is módosul. A módosítás szerint a kedvezmény a 2024. január 1-én vagy azt követően megkezdett K+F projekt elszámolható költségeire vonatkozóan vehető igénybe (a 2024. adóévi elszámolható költségek helyett).
Tranzakciós illeték
A pénzügyi tranzakciós illeték és a pénznemek közötti átváltást terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozóan kihirdetett augusztusi kormányrendelet szabályai beépülnek a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvénybe, tehát ezen illetékek mértéke az augusztusban megemelt mértéken marad.
Egyéb változások
2024. január 1-jére visszamenőlegesen adómentessé válik a hitelesített energiamegtakarítással (HEM) összefüggésben keletkező jövedelem, így különösen a magánszemély javára nyilvántartásba vett hitelesített energiamegtakarítás révén szerzett bevétel, és a hitelesített energiamegtakarítás, mint vagyoni értékű jog átengedése ellenében megszerzett bevétel.
Változnak az egyszerűsített beszámoló értékhatárai (mérlegfőösszeg értékhatára 2000 millió forintra, éves nettó árbevétel értékhatára 4000 millió forintra nő). Az új értékhatárok már a 2024-es üzleti évre is alkalmazhatók.
A konszolidált beszámoló készítésére kötelezettek értékhatárai is emelkednek (mérlegfőösszeg 10 000 millió forint, nettó árbevétel 20 000 millió forint). Ez a szabály is alkalmazható már a 2024-es üzleti évre is.
Az évvégi módosításokról szóló törvény kihirdetését követően a jogkövetés elősegítését célzó szabályként lép életbe, hogy bármelyik harmadik fél (természetes vagy jogi személy) kezdeményezhet cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárást, amennyiben egy vállalkozás nem tesz eleget letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a beszámolóra, ESG jelentésre, társasági adó információkat tartalmazó jelentésre vagy a könyvvizsgálói jelentésre vonatkozóan.
2025. ADÓÉVET ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK
A november 27-én megszavazott adótörvény módosítások 2025-re vonatkozóan is számos újdonságot tartogatnak. Ezek közül a főbb változásokat ismertetjük röviden az alábbiakban.
Inflációkövető adóemelés több adónemben
Valorizáció, azaz automatikus inflációkövető adóemelés kerül bevezetésre több adónemben, így például jövedéki adóban az energiatermékekre, az alkoholtermékekre vonatkozóan, a regisztrációs adóra, a gépjárműadóra, a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékére vonatkozóan, míg 2026-tól a cégautóadóra és a dohánytermékekre vonatkozóan. A valorizáció során a tárgyévet megelőző évi adó mértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a KSH által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával módosul.
Változások az ÁFÁ-ban
A közvetett vámjogi képviselő termékimporthoz kapcsolódó áfalevonási jogára vonatkozó szabályok szigorodnak. 2025 márciustól az import áfa közvetett vámjogi képviselőre engedményezése csak abban az esetben lesz lehetséges, ha megbízható adózó az importőr és a vámügynök is, vagy ha az importőr áfa önadózói engedéllyel rendelkezik és a vámügynök megbízható adózó.
Az új lakásokra vonatkozó kedvezményes 5%-os áfa kulcsot két évvel kitolják, azaz 2027. január 1. előtti teljesítésű új és félkész lakás értékesítésekre a korábbi feltételek szerint alkalmazható.
A belföldi összesítő nyilatkozat adatait forintban kell megadni 2025-től, de az áfabevallás adatait továbbra is ezer forintban kell bevallani. Ez a módosítás az online számla adatszolgáltatás útján beérkező adatok könnyebb összeegyeztethetősége miatt kerül bevezetésre.
2025-től a kis-és középvállalkozásoknak lehetősége lesz más tagállamokra vonatkozóan is alanyi mentességet választani, ahol nincs az adóalanynak letelepedettsége. Ehhez csak a székhely szerinti tagállamban kell regisztrálni, itthon a NAV ügyfélportálon keresztül lesz rá lehetőség, és az adóhatóság egy egyedi azonosítószámot fog kiadni. A választás feltétele, hogy az adóalany összesített uniós árbevétele nem haladhatja meg az 100.000 eurót sem a tárgyévben, sem az előző évben.
Változik a virtuális rendezvények teljesítési hely szabálya. Ha adóalany vagy nem adóalany részére teljesítik az eseményre, rendezvényre történő belépés biztosítását, és a résztvevők az eseményen virtuálisan vesznek részt, a teljesítés helye a megrendelő letelepedettségének országában adózik.
Az e-nyugta bevezetése egyelőre el lett halasztva 2025. júliusig. Ettől az időponttól azonban bizonyos tevékenységet végzők számára kötelező lesz az e-nyugta alkalmazása. A kötelezettek köre még nincs jogszabályban rögzítve. Ezzel egyidejűleg, tehát 2025. júliustól a nyugtás vásárlások esetén is lehet alkalmazni az utólagos adóalapcsökkentést, melynek feltétele az ellenérték jogosult részére történő visszatérítése és a nyugta módosítása.
Globális minimumadó előleg fizetési kötelezettség
A globális minimumadó kapcsán bevezetésre kerül az előlegfizetési kötelezettség. A belföldi csoporttagnak vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítania, bevallania és megfizetnie az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napjáig, azaz első esetben 2025. november 20-ig.
Az elismert belföldi kiegészítőadó-előleg összege az adóévre várhatóan fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összege. Az előleg vonatkozásában késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság nem szabható ki, ha a csoporttag jóhiszeműen járt el.
Társasági adót érintő módosítások
A látványcsapatsportok támogatásának szabályai kibővülnek. Az adózó eddig is választhatta a látványcsapatsport támogatás után igénybevehető adókedvezményt vagy a közhasznú sportszervezetnek nyújtott adomány kapcsán igénybe vehető adóalapcsökkentést. 2025-től azonban a látványcsapatsportban működő hivatásos sportszervezetnek nyújtott támogatások is elismert költségnek minősülnek. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a juttatónak nem kell növelnie adóalapját a hivatásos sportszervezetnek nyújtott támogatás miatt elszámolt ráfordítás összegével, akkor sem, ha a sportszervezet veszteséges.
Továbbá a látványcsapatsport támogatásának adókedvezménye kiegészül és 2025-től a látványcsapatsport országos szakszövetsége részére sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is adható támogatás.
Új szabályok a KIVA-ban
Amunkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezmény változására tekintettel módosul a kisvállalati adóban érvényesíthető kedvezmény szabályozása.
Lehetővé válik a KIVA alanyiság ismételt választása, ha egy átalakulás (egyesülés, szétválás) az eszközök könyv szerinti értéke mellett valósul meg. Az ismételt választást a szervezeti változást követő 15 napon belül kell bejelenti az adóhatóságnak. Az újbóli KIVA alanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre.
Platformüzemeltetők kiskereskedelmi adókötelezettsége
Kibővül a kiskereskedelmi adó alanyainak köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformüzemeltetőnek az adót az általa közvetített ügyletek és a saját maga által teljesített értékesítések összértéke alapján kell megállapítania és megfizetnie. Ha a platform üzemeltetője nem teljesíti az adófizetési kötelezettséget, az adóhatóság a kiskereskedőt kötelezi, hogy teljesítse az adófizetési kötelezettséget.
Személyi jövedelemadóval kapcsolatos változások
Az összevont adóalapot csökkentő családi kedvezmény mértéke duplájára emelkedik, ami két lépésben valósul meg. 2025. július 1-től a kedvezmény mértéke a jelenlegi mérték másfélszeresére, majd 2026. január 1-től a jelenlegi mérték kétszeresére nő. A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos kedvezményezett eltartott utáni kedvezmény szintén két lépcsőben emelkedik.
Szűkül azon külföldi magánszemélyek köre, akik jogosultak az első házasok kedvezményének és a 25 éven aluli fiatalok kedvezményének érvényesítésére. A kedvezményeket csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos nem EGT-államok állampolgárai érvényesíthetik.
A postai szolgáltatások kistelepüléseken való biztosítása érdekében a Magyar Posta partneri programot működtet, amelynek keretében a településen működő kiskereskedők vállalják a saját tevékenységük mellett a postai szolgáltatás ellátását. Annak érdekében, hogy a partnerséget vállaló kiskereskedők ne essenek ki a postai szolgáltatás nyújtása miatt a kedvezőbb költséghányad alól, 2025-től a kiskereskedelmi tevékenység mellett Posta partneri szolgáltatásokat is nyújtó vállalkozó átalányadózók 90%-os költséghányadot alkalmazhatnak.
Az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések átmenetileg otthonfelújításra is felhasználhatóak 2025-ben, maximum a 2024. szeptember 30-án fennálló pénztártagi egyenleg összegéig.
Egyéb módosítások
Új adategyeztetési eljárás kerül bevezetésre. Az adóhatóság adatvagyonának bővülésével egyre több adateltérést tár fel az adóhatóság. Az eltérések tisztázása érdekében (szorosan kapcsolódva az e-áfa bevezetéséhez) új eljárásként jelenik meg az adategyeztetési eljárás (ami nem minősül ellenőrzési eljárásnak). Ez egy automatizált eljárás lesz, amely során az eltérések tisztázását egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen kell teljesíteni az adózónak a megkeresést követő 15 napon belül. Amennyiben adózó ennek nem tesz eleget, akkor 300 ezer forint mulasztási bírsággal kell számolnia.
Bővül és szigorodik az adószámtörlési tényállás 2025. júliustól. Az új előírás szerint az adózó a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének, az áfa összesítő nyilatkozatának és új elemként az áfa-bevallási kötelezettségének nem teljesítése esetén a törvényi határidőtől számított 90 napon (korábbi 180 helyett) belül nem tesz eleget, akkor adózó adószámát törlik.
2026-tól az Uniós szabályozással összhangban bevezetésre kerül a kriptoeszköz adatszolgáltatási kötelezettség (DAC8).
Emelkedik a könyvvizsgálatra kötelezettek értékhatára. A jelenlegi 300 millió forint nettó értékhatár 600 millió forintra nő, azzal, hogy az 50 fős foglalkoztatotti létszám változatlan marad. Ez a szabály a többi számviteli értékhatár emelkedéstől eltérően csak 2025-től alkalmazható.
Ha az adóváltozásokkal kapcsolatban kérdése merül fel, támogató csapatunk örömmel segít kérdései megválaszolásában: