Az idei évtől a multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai, melyek esetében a konszolidált beszámolóban feltüntetett éves nettó árbevétel a tárgyév előtti 4 évből legalább 2 évben meghaladja a 750 millió eurót, a belföldi kiegészítő adó kötelezettévé válhatnak.
Ahogy arra múlt heti helyszíni előadásunkon a Pénzügyminisztérium szakértői is felhívták a vállalkozások figyelmét, a szabályok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban még számos nemzetközi szintű döntést, megerősítést igénylő kérdés merül fel, a felkészülést mégis minél előbb javasolt minden érintett vállalkozásnak megkezdeni.
Az új szabályok alapján kiegészítő adó fizetésére kötelezett belföldi csoporttagok első bevallási kötelezettsége ugyan leghamarabb 2026. május végén válik esedékessé, már most célszerű átgondolni a főbb kérdéseket és előzetes kalkulációkat készíteni a megfelelő tervezhetőség céljából.
A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEKET JAVASOLJUK VÉGIGGONDOLNI:
- Rendelkezésünkre áll-e minden adat annak eldöntéséhez, hogy vállalkozásunkat érinti-e az új belföldi kiegészítő adókötelezettség?
- Hogyan állapítjuk meg a belföldi szabályozás figyelembevételével a tényleges adókulcsot? Milyen mértékben szükséges figyelembe venni az egyes csoporttagokat a belföldi kiegészítő adó számítása során?
- Ha az előzetesen kalkulált tényleges adókulcs nem éri el a 15%-ot, van-e lehetőség a kulcs kiigazítására speciális tételekkel pl. halasztott adó? Amennyiben alkalmazni kívánjuk a halasztott adóval való kiigazítást, akkor a halasztott adó tételeknek szerepelnie kell a 2023. évi beszámolóban.
- A gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel kedvezménye milyen mértékben csökkentené kötelezettségünket? Bizonyos esetekben a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel akár nullára is csökkentheti a kiegészítő adókötelezettséget.
- Alkalmazható-e mentesség? Többféle mentességi lehetőség áll a vállalkozások rendelkezésére. Melyik típus lehet releváns vállalkozásunk számára?
- A bejelentett részesedésre vonatkozó adóamnesztia releváns lehet-e vállalkozásunk esetében? Az a vállalkozás, amely élni kíván vele, legkésőbb a 2023-as társasági adóbevallásának benyújtási határidejéig teheti meg.
- A külföldi anyavállalat országában bevezették-e 2024-től a kiegészítő adó szabályokat? Az esetleges kettős adóztatás elkerülése érdekében az anyavállalat és a csoporttagok közötti szoros együttműködést, egyeztetést mielőbb célszerű megkezdeni.
- A vállalkozás által igénybe vett adókedvezményeknek milyen számszerű hatása van a tényleges adókulcsra, és ezáltal a kiegészítő adókötelezettségre? Érdemes lehet-e az új K+F kedvezménnyel élni?
- Eltérő üzleti éves vállalkozásként mikor válhatunk először kötelezetté, mikor javasolt megkezdeni a fenti vizsgálatokat?
Ahogy az a fentiekből is látható, a körültekintő felkészülés megköveteli a vállalat csoport tagjaival való szoros együttműködést, a szükséges adatok időben történő begyűjtését és az előzetes kalkuláció készítés minél előbbi megkezdését.
A kiegészítő adóval kapcsolatos kötelezettségek hibás teljesítéséért vagy nem teljesítéséért mulasztási bírság szabható ki. A bejelentési kötelezettség mulasztása kapcsán 5 millió forint, míg bevallási kötelezettség mulasztása kapcsán 10 millió forint bírság szabható ki. A jogszabály szerint ugyan az átmeneti években, azaz a 2026. december 31. előtt kezdődő adóévek tekintetében bírság nem szabható ki, ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy a csoporttag úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Ez a feltétel is arra utal, hogy a körültekintő felkészülés minden érintett vállalkozástól elvárt.
Amennyiben a fenti kérdések kapcsán segítségére lehetünk, adózási csapatunk örömmel áll rendelkezésére!