A környezetvédelmi célok elérésére irányuló törekvések mentén számos új szabály született a közelmúltban nemzetközi és nemzeti szinten is, és a téma kiemelt jelentősége miatt a szabályozás folyamatos bővülésére számíthatunk. Jelen hírlevelünkben ezeket a szabályokat ismertetjük röviden.
Szén-dioxid kvóta adó előleg – november 15.
2023. július 20-án lépett hatályba a 320/2023. (VII. 17.) Kormány Rendelet a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetőjét érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról, amely két új, a szén-dioxid kibocsátásban érintett társaságokra vonatkozó fizetési kötelezettség bevezetéséről rendelkezik.
A Rendelet hatálybalépésével a szén-dioxid kvóta adó és az ingyenesen rendelkezésre álló kvóták átruházása esetén fizetendő tranzakciós díj kerül bevezetésre.
A szén-dioxid kvóta adó alanyának minősülnek azok a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő létesítmény üzemeltetők, akinek
- A létesítménye a tárgyévet megelőző évben az azt megelőző három évben hitelesített szén-dioxid összkibocsátása átlagának legalább 50%-ával megegyező mértékű térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesült, és
- A létesítménye a tárgyévet megelőző három évben a hitelesített szén-dioxid kibocsátásának éves átlaga meghaladta a 10 ezer tonnát.
A szén-dioxid kvóta adó alapja az adóalany szén-dioxid kibocsátása tonnában számítva, az adó mértéke 36 EUR minden kibocsátott tonna szén-dioxid után. A Rendelet bizonyos feltételek fennállása esetén lehetőséget biztosít az adóalap csökkentésére.
Az adó alapját és az adót az adózóknak adóévet követő év május 31-ig kell bevallani a NAV által rendszeresített nyomtatványon. Emellett az adózót adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettség is terheli, amelyre negyedévente, a tárgynegyedévet követő második hónap 15. napjáig kötelezett a naptári negyedévre vonatkozó kibocsátási adatok megküldésével egyidejűleg. A 2023. adóév első, második és harmadik negyedévre vonatkozó adóelőleget a harmadik negyedévet követő második hónap 15. napjáig, azaz november 15-ig kell az adózóknak megállapítaniuk és megfizetniük.
Tranzakciós díj
A fentieken túl a Rendelet előírja azt is, hogy az ingyenesen kapott kvóták átruházása esetén tranzakciós illetéket is meg kell fizetni a klímavédelemért felelős hatóságnak. Ennek mértéke az átadott ingyenes kvóta EEX-EUA tőzsdei árfolyama szerinti, Magyar Nemzeti Bank által meghatározott napi középárfolyamon átszámított értékének 10%-a.
Az jelentős térítésmentes szén-dioxid kvótában részesülő létesítmény üzemeltetőknek a tranzakció teljesülésének napjától számított 10 napon belül be kell jelentenie a klímavédelemért felelős hatóságnak minden olyan tranzakciót, ami után tranzakciós díj fizetési kötelezettsége keletkezik.
Az új szabály jellemzően a jelentősebb karbonkvótával és kibocsátással rendelkező piaci szereplőket érinti, így például a cement-, műtrágya-, üveg-, acélgyártó, olajfinomító, vegyipari stb. ágazatokat.
EU karbonvám mechanizmus
A károsanyag-kibocsátás visszaszorítására irányuló EU karbonvám mechanizmus (Carbon Border Adjusment Mechanism – CBAM) átmeneti szakasza október 1-től lépett hatályba az Európai Unióban.
Az új kötelezettséget az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus létrehozásáról szóló 2023/956 számú EU rendelet szabályozza, mely alapján a magas károsanyag-kibocsátással járó nyersanyagok és késztermékek Európai Unióban történő szabad forgalomba hozatala esetén kell majd az érintett vállalkozásoknak díjat fizetnie. A rendelet mellékletében találhatók azok a vámtarifaszámok, amelyek alá tartozó termékek után fizetni kell majd. Ilyenek bizonyos vas- és acéltermékek, egyes alumíniumtermékek, a cement, a műtrágya, a hidrogén és az elektromos áram. A későbbiekben a termékkör további bővülésére is lehet számítani.
Az október 1-től 2025 végéig tartó időszak egy átmeneti periódus, amely során várhatóan a hatóságok és az adózók is fel tudnak készülni az új rendszerre. Az első adatszolgáltatást az érintett vállalkozásoknak a 2023. negyedik negyedéves adatokról 2024. január 31-ig kell benyújtaniuk.
A fizetési kötelezettség 2026-tól lép hatályba a legszennyezőbb iparágakból származó importált termékekre, így például a cement, bizonyos vas- és acéltermékek, egyes alumíniumtermékek, a műtrágya, a villamos energia és a hidrogén termékekre.
Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) – első adatszolgáltatás október 20.
A kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó szabály idén július 1-től lépett hatályba és azóta a vonatkozó rendelet számos pontban módosításra és pontosításra került, ahogy annak részleteit korábbi hírlevelünkben és szeptemberi online webináriumunk során ismertettük.
Az első adatszolgáltatás határideje október 20. Mulasztás vagy hibás teljesítés esetén az elsődleges jogkövetkezmény várhatóan egy felhívás lesz, melynek eredménytelensége esetén a jogsértés jellegétől függően a hatóság felfüggesztheti az adott körforgásos termék forgalomba helyezését, amíg a vállalkozó a regisztrációs vagy a fizetési kötelezettségének eleget nem tesz. Ezen felül pedig bírság kiszabására is sor kerülhet.
Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a környezetvédelmik termékdíj nyilvántartási- és bevallási kötelezettség továbbra is fennáll, abban az esetben is, ha az adózó az EPR díj megfizetésével a környezetvédelmi termékdíj fizetése alól mentesül. Az adóhatóság az EPR kötelezettséggel kapcsolatos szabályokra tekintettel módosította a termékdíj bevallást (23KTBEV) is.
Kötelező visszaváltási díjas rendszer (DRS – Deposit and return system)
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével párhuzamosan kialakításra került a kötelező visszaváltási rendszer, melyre vonatkozóan október 4-én tették közzé a 450/2023. számú kormányrendeletet. A rendszer 2024. január 1-től fog működni, azonban addig is a gyártóknak regisztrálniuk kell a visszaváltható termékeket a MOHU felületén és a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék forgalmazójának a fogyasztótól való visszaváltás biztosítása érdekében szerződést kell kötnie a MOHU-val.
A rendelet értelmében 2024. január 1-től csak azon termékek visszaválthatósága biztosított, amelyeket 2023. november 15-ig benyújtottak termékregisztrációra a MOHU-hoz és az auditon megfeleltek. Későbbi regisztráció esetén az előírt átfutási idő után, azaz 45 nap múlva hozhatók forgalomba a termékek.
A kötelező visszaváltási díjas termékek közé a tej és tejalapú készítmények kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása fog tartozni, amely műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú és 0,1-3 literig terjedő űrtartalommal bír.
A nem újrahasználható termékek visszaváltási díja egységesen 50 forint lesz, míg az újrahasználható termékek visszaváltási díját a gyártók maguk határozzák meg. A gyártóknak a nem újrahasználható, kötelező visszaváltási díjjal érintett italtermékek értékesítésekor díjfizetési kötelezettségük keletkezik a MOHU felé, ezért a termékek a kötelező visszaváltási díjjal növelten kerülnek majd forgalomba.
A lakosság a forgalmazókon keresztül vagy közvetlenül a koncessziós társaságtól kaphatja vissza a termékenként 50 forintos díjat, feltéve, hogy visszajuttatják a csomagolási hulladékot a visszagyűjtő helyekre.
Az új kormányrendelet a már kihirdetett EPR rendeletet is módosítja 2024. január 1-jétől. A visszaváltási díjjal érintett csomagolásokra ugyanis nem kell majd EPR díjat fizetni.
A kötelező visszaváltási díjas rendszer bevezetésére tekintettel az áfatörvény már a nyári adócsomaggal módosult, mely alapján nem fog a termékértékesítés adóalapjába beletartozni a visszaváltási díj, azaz gyakorlatilag áfa hatályán kívül lesz kezelendő minden értékesítés során.
