Július 27-én kihirdetésre került a 2023. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény (2022. évi XXIV. számú törvény)amely számos adózást érintő módosítást tartalmaz. Az alábbiakban összefoglaljuk az egyes adónemeket érintő főbb változásokat.
Társasági adó
A Tao. törvény két új, a tulajdonosi részesedésekkel kapcsolatos adóalap-módosító tétellel egészül ki, melyek már a 2022. évi adó megállapítása során alkalmazandók.
Az adózó döntése alapján az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege növeli az adóalapot.
Csökkenti az adóalapot a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt értékvesztés összegéből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét.
Transzferár
A legkomolyabb adóváltozások a transzferár területét érintik. Ezek részleteiről a 2022. június 30-án kiküldött transzferárazást érintő jogszabályi változásokról szóló hírlevelünkben olvashatnak.
Innovációs járulék
Bővül az innovációs járulék fizetésre kötelezettek köre. A törvény kihirdetését (július 27.) követő 31. naptól adófizetésre kötelezetté válik a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelye is, ezen belül a fióktelep is. Az újonnan kötelezetteknek 2022. adóévre és 2023 első két negyedévére vonatkozóan innovációs járulék előleget kell bevallaniuk. A 2022. adóévi innovációs járulék előlegüket 2022. október 20. napjáig kellene megállapítani, bevallani és megfizetni.
Helyi iparűzési adó
Az új törvény rendelkezései alapján a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat az adóból származó bevételt már nem csak a települések működésének támogatására és a megyei önkormányzati feladatok ellátásával kapcsolatos működési költségekre, hanem legfeljebb 17%-ának erejéig a saját beruházásaira is fordíthatja.
ÁFA
Az Áfa szabályok módosulása két témakört érint, az adó alapjának utólagos csökkentését és a csoportos adóalanyiság szabályait.
Adó alapjának utólagos csökkentése
Az új szabály alapján pénzvisszafizetés esetén az utólagos adóalapcsökkentési jog abban az esetben is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést nem közvetlenül a végső fogyasztó részére teljesíti, feltéve, hogy a végső fogyasztó a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében előzetesen felszámított adó levonására sem részben, sem egészben nem jogosult, és a pénzvisszatérítés adó nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik.
A módosításra elsősorban az Európai Unió Bíróságának C-717/19. számú ügyében hozott ítélet (a gyógyszerek ártámogatásával kapcsolatos Boehringer-ügy) kapcsán került sor. Az ítélet alapján a támogatásvolumen-szerződés alapján teljesített befizetésből fakadó utólagos adóalap-csökkentési igény érvényesítése esetén az adóalanynak nem kell önellenőrzést végeznie, hanem legkorábban a pénzvisszatérítés teljesítésének időpontját magában foglaló adó-megállapítási időszakban számolhatja el az érintett összeget.
Csoportos adóalanyiság
Az új rendelkezés a csoportos társasági adóalanyiság megszűnését követő időszakra vonatkozó képviseletet szabályozza.
A csoportos adóalany megszűnésével a csoportos adóalany tagjai jellemzően változatlanul folytatják a gazdasági tevékenységüket, melynek kapcsán számos esetben felmerülhet a csoportos adóalanyiság időszaka alatt megvalósult gazdasági eseményekkel kapcsolatos olyan korrekció, mely a csoportos adóalanyiság időszaka alatt benyújtott bevallások önellenőrzését teszi szükségessé.
Az új szabály ennek az önellenőrzésnek a lehetőségét kívánja szabályozni, miszerint a csoportos adóalanyiság megszűnését követően is a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok által kijelölt képviselő tehet a megszűnt csoportos adóalany nevében érvényes jognyilatkozatot az áfa kötelezettség vonatkozásában.
Személyi jövedelemadó
A személyi jövedelemadót érintő módosítások az egyéni vállalkozók saját tulajdonú (vagy bérelt, lízingelt) járművének hivatalos célú használatával összefüggésben üzemanyag-felhasználás címén elszámolható összeg meghatározásához választható módszerek körét egészíti ki a tölthető hibrid és a tisztán elektromos meghajtású járművek esetében.
A törvény a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolást is módosítja. A módosítás értelmében az adóhatóság a fogyasztási norma szerinti üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatban nem csak olyan üzemanyagok fogyasztói árát fogja közzétenni, amelyet három nagy forgalmat bonyolító belföldi üzemanyag-forgalmazó cég forgalmaz, hanem lehetővé válik olyan üzemanyag fogyasztói árának közzététele is, amelyet csak egy-két nagy forgalmazó társaság forgalmaz (pl. CNG).
Szociális hozzájárulási adó
Az új szabályozás szerint a Magyarországon adóztatható jövedelemrész megállapítása során a naptári napok helyett a munkanapokat szükséges alapul venni, az arányosítást eszerint kell elvégezni, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó vonatkozásában is. Az új szabály a törvény hatálybalépését követő 30. naptól alkalmazandó.
A módosítás továbbá törli a Szociális hozzájárulási adó törvényből a külföldi kiküldetés esetén alkalmazandó alapbér fogalmát, ezentúl a Tbj. szabályai lesznek irányadóak, miszerint a járulékalapot képező jövedelem a tényleges alapbér.
Jövedéki adó és vámtörvény
A jövedéki adótörvényben is történtek pontosítások, valamint a jövedékiadó köteles dohánygyártmányok köre bővült. A vámtörvényt szintén érintik a módosítások, így például a módosítások szerint a vámhatóságnak a mérsékeltebb összegű, ún. nem vámhiányos vámbírság kiszabására lesz lehetősége.
Cégautóadó
Ahogy azt korábbi hírlevelünkben írtuk, a kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) számú kormányrendelettel 2022. július 1-jétől megemelte a cégautóadó összegét. A héten kihirdetett törvény alapján ez az átmeneti adóemelés 2023. január 1-től véglegessé válik.
