2022. július 12-én elfogadta az Országgyűlés a kisadózó vállalkozások tételes adójára (KATA) vonatkozóan benyújtott törvényjavaslatot. Az újonnan elfogadott törvényjavaslat alapján a hatályban lévő 2012. évi CXLVII. számú, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény KATA-ra vonatkozó rendelkezései augusztus 31-én megszűnnek és egy új a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló törvény lép életbe.
Nézzük mit is jelent ez a gyakorlatban!
Augusztus 31-én minden kisadózó vállalkozó kisadózói minősége technikailag megszűnik.
Azoknak, akik jogosultak az új törvény alapján a kisadózói adóalanyiságra, és továbbra is kisadózóként kívánják folytatni tevékenységüket, bejelentést kell tenniük az adóhatóság felé. A bejelentés augusztus 1-től szeptember 25-ig tehető meg.
A kisadózói adóalanyiság választására nem jogosult egyéni vállalkozók választhatják az Szja tv. szerinti átalányadózást, ennek hiányában a normál szabályok szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó választható. Az eddig kisadózást választó cégeknek pedig át kell térniük a társasági adó, vagy KIVA adózás szabályaira.
Az átalányadózásra áttérőknek választásukat 2022. október 31-éig jelenthetik be az adóhatóság részére, az erre szolgáló nyomtatványt 2022. augusztus 15-éig fogják közzétenni.
A változás hatással lesz az iparűzési adózásra is, mivel számos kisadózó választotta a tételes adóalap megállapítást iparűzésiadó vonatkozásában. Azok a vállalkozások, akik nem jogosultak kisadózói adóalanyiságra, kénytelenek lesznek váltani a normál szabályok szerinti adóalap megállapításra.
Kik esnek ki a kisadózói adóalanyiság választására jogosultak köréből?
- Aki nem főfoglalkozású egyéni vállalkozó, tehát azok, akik heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkeznek, vagy öregségi nyugdíjban részesülnek. Az egyéni vállalkozó, aki más vállalkozásban társas vállalkozóként tevékenykedik, valamint az ügyvédi iroda, egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság mind kiesnek az adóalanyi körből.
- Azok a kisadózók, aki kifizetőtől szereznek bevételt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a kisadózói adóalany csak magánszemélytől szerezhet bevételt. Amennyiben a kisadózó kifizetőtől, másik vállalkozástól szerez bevételt, a bevétel megszerzésének napját megelőző nappal megszűnik kiadózói adóalanyisága. Ez alól egyedüli kivételek a taxis vállalkozók.
- Nem választhatják az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, aki saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből szerez bevételt.
- Azok az egyéni vállalkozók, akinek az adószámát az adóhatóság a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban törölte, szintén kiesik a jogosultak köréből.
Hogyan változnak az értékhatárok?
- A bevételi értékhatár 18 millió forintra változik. Az e feletti bevételrész után a már korábban is bevezetett 40 százalékos mértékű kiegészítő adó megfizetésére kötelezett a kisadózó.
- Akiknek nem újul meg a kisadózói adóalanyiságuk augusztus 31-én, az eltelt nyolc hónapra eső bevételi értékhatárt úgy kell megállapítaniuk, hogy ahány hónapra megfizették a tételes adót, annyiszor 1,5 millió forintnyi bevételt tekinthetnek bevételi értékhatárnak.
- Az adó mértéke egységesen havi 50 ezer forint és a 25 ezer forintos és a 75 ezer forintos tételek megszűnnek. A tételes adó havi 108 ezer forint ellátási alapot fog eredményezni.
- Megszűnik a kifizetőtől származó 3 millió forintos bevételi határ figyelése, mivel kifizetőtől már eleve nem szerezhet bevételt a kisadózó.
Mit léphetnek azok, akik kiesnek a kisadózói adóalanyiság köréből?
Azoknak az egyéni vállalkozóknak, cégeknek, akik nem választhatják az újonnan elfogadott törvényjavaslatban szabályozott kisadózói adóalanyiságot, a hátralévő másfél hónap alatt el kell dönteniük, hogy folytatják-e tevékenységüket, és ha igen, milyen adózási módra térnek át, valamint meg kell kezdeniük az előkészületeket az átállásra (pl. könyvelő felkutatását és megbízását).
Amennyiben egy egyéni vállalkozó a tevékenység folytatása mellett dönt, választhatja az Szja törvény szerinti átalányadózást vagy a normál szabályok szerinti vállalkozói személyi jövedelem adózást. Aki így dönt, az nagyobb valószínűséggel az átalányadó választásával jár jobban, amelynek a szabályai 2022-től jelentősen egyszerűsödtek, van egy adómentes bevételi értékhatár, valamint nem költségszámlák alapján kell megállapítani a jövedelmet, hanem egy a jogszabály által meghatározott költséghányad alkalmazható.
Ha egy egyéni vállalkozó eddig magánszemélyeknek és cégeknek is számlázott, akkor egyes esetekben dönthet úgy is, hogy megtartja a kisadózói adóalanyiságát és a cégek részére történő teljesítéseihez pedig alapít egy a társasági adó hatálya alá tartozó társaságot. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a társaságban nem jön létre társas vállalkozói jogviszonya, azaz van olyan személy, családtag, aki közreműködik a társaság vezetésében, tevékenységének ellátásában.
Azok a vállalkozók és cégek, akik a társasági adózásra való áttérést választják, egyidejűleg a számviteli törvény hatálya alá való áttérést is vállalják, azaz nyitó leltár és számviteli törvény szerinti beszámoló készítésére válnak kötelezetté. Mindez olyan könyvelési, adatszolgáltatási, adminisztrációs feladatokat von maga után, amelyek minden bizonnyal jelentős plusz költséget fog jelenteni az áttérést választó vállalkozóknak.
Az, hogy kinek melyik választás éri meg, számos tényezőtől függhet, így például a végzett tevékenységtől, vevői körtől, szokásos éves bevételtől, kimenő és bejövő ügyletek mennyiségétől, kik vesznek részt a tevékenységben milyen minőségben stb. Ezért a döntés meghozatala előtt mindenképp javasolt alaposan átbeszélni ezeket a részleteket egy könyvelővel vagy tanácsadóval.
