2022. június 4-én kihirdetésre került a 197/2022. (VI.4) számú Kormányrendelet az extra profit adókról. Az adóváltozások a 2022-es és 2023-as éveket érintik, és idén júliustól, illetőleg augusztustól lépnek hatályba. Alábbi cikkünkben részletesebben ismertetjük az egyes változásokat.
A cégautóadó mértéke közel duplájára nő
A környezetvédelmi osztályjelzésektől és teljesítménytől függően a cégautó adó mértéke alábbiak szerint emelkedik a 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban.
| Környezetvédelmi osztályjelzés | Teljesítménytől függő adómértékek | |
| Korábbi adómérték | Új adómérték | |
| „0”-„4” | 16.500-44.000 forint | 30.500-81.000 forint |
| „6”-„10” | 8.800-33.000 forint | 16.000-61.000 forint |
| „5” és „14”-„15” | 7.700-22.000 forint | 14.000-41.000 forint |
Fentiek alapján megállapíthatjuk a cégautóadó mértéke majdnem duplájára nő.
Tranzakciós illeték változása és kiterjesztése az értékpapírkereskedelemre
A Kormányrendelet szerint a befektetési vállalkozásoknak és hitelintézeteknek az ügyfelek értékpapírvásárlása után is tranzakciós illetéket kell fizetni. Az illeték alapja a pénzügyi eszköz ügyfélszámlán (értékpapírszámlán) jóváírt értéke, azzal, hogy amennyiben ezen érték külföldi pénznemben denominált, akkor a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a teljesítési napon érvényes hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A tranzakciós illeték mértéke az illeték alapjának 0,3 százaléka, de vételenként legfeljebb 10 ezer forint.
A szolgáltatóknak az új bevallási és fizetési kötelezettséget önadózás útján a teljesítési napot követő hó 20. napjáig kell teljesíteniük. Első alkalommal 2022. szeptember 20-án lesz esedékes az új rendelkezésnek megfelelő illetékkötelezettség.
Az eddig érvényben lévő pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény szerint fizetendő tranzakciós illeték maximum értéke fizetési műveletenként 6 ezer forintról 10 ezer forintra nő, fenti új szabállyal összhangban.
A törvény rendelkezéseit továbbá kiterjesztik a Magyarországon pénzforgalmi szolgáltatási, a hitel- és pénzkölcsönnyújtási, a pénzváltási, a pénzváltás-közvetítési tevékenységeket határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekre, tehát az új típusú, itthon is egyre népszerűbb pénzügyi közvetítőcégekre.
Egyes szektorokat érintő újonnan bevezetett különadók és pótadók
A Kormányrendelet az előzetes bejelentéseknek megfelelően csak bizonyos szektorokat célzott meg különadók bevezetésével.
Bankadó változása
A hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások önadózás útján teljesítik az államháztartás egyensúlyának javítása céljából bevezetett különadó kötelezettséget a 2022 és 2023 adóévekre vonatkozóan.
Az adó alapja a beszámoló szerinti nettó árbevétel és az adó mértéke 2022-ben 10 százalék és 2023-ban 8 százalék. Az idei évre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig külön erre a célra szolgáló nyomtatványon kell bevallani és az adókötelezettséget 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben kell megfizetni.
Kőolajtermék-előállítók kötelezettsége
A kőolajtermék-előállítók szintén különadó megfizetésére kötelezettek 2022-ben és 2023-ban. A különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj jogszabályban meghatározott világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.
A különadó mértéke 25 százalék. A kőolajtermék-előállító önadózás útján havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig vallja be és fizeti meg az adót.
Extra különadó az energiaszektorban
A kőolajtermék-előállítókra vonatkozó intézkedéseken túl további különadó kötelezettség is bevezetésre került az energiaszektorban. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint KÁT rendelet hatálya alá tartozó kötelező átvételre jogosult termelő, és a METÁR rendelet hatálya alá tartozó zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő kötelezettek különadó fizetésére 2022-ben és 2023-ban.
A kormányrendelet a különadó alapjának számítását részletesen ismerteti, az adó mértékét pedig 65 százalékban állítja meg.
Légitársasági hozzájárulás
A Kormányrendelet értelmében a légiközlekedésről szóló törvény szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles légitársasági hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás alapja a légi személyszállítási tevékenység keretében, a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasok kivételével.
A hozzájárulás mértéke az utas végső úti céljától függően, EU tagállamokba és a kormányrendeletben felsorolt bizonyos országokba utasonként 3900 forint, és a rendeletben felsorolt országokon kívüli országokba utasonként 9750 forint. A kötelezetteknek a hozzájárulás alapjának megállapítására alkalmas nyilvántartást kell vezetnie, és önadózás útján bevallani és megfizetni tárgyhót követő hónap 20. napjáig.
Kiskereskedelmi pótadó
A kiskereskedelmi adóról szóló törvény szerinti adóköteles tevékenységet végző adóalanynak 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évre vonatkozó kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80 százalékával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell bevallania és megfizetnie.
2023-ban pedig már új adómértékeket kell alkalmazni. Az adó mértéke 500 millió forint árbevétel alatt 0%, 500 millió és 30 milliárd forint közötti árbevétel esetén 0,15%, 30 milliárd és 100 milliárd forint közötti árbevétel esetén 1%, és végül 100 milliárd forint felett 4,1% lesz.
Távközlési pótadó
A távközlési adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettség mellett, az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személynek a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévére és a 2023-ban kezdődő adóévére távközlési pótadót kell bevallania és megfizetnie az adott adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig.
A pótadó alapja a nettó árbevétel és számítása során figyelembe kell venni a kapcsolt vállalkozások nettó árbevételét is. Az adó mértéke 1 milliárd és 50 milliárd közötti nettó árbevétel esetén 1%, az 50 milliárdot meghaladó, de 100 milliárdot el nem érő rész után 3%, és a 100 milliárdot meghaladó rész felett 7%.
Biztosítási pótadó
A biztosító társaságoknak a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra vonatkozóan önadózás útján biztosítási pótadót kell bevallaniuk és megfizetniük, valamint pótadóelőleg fizetésére is kötelezettek.
A pótadó alapja egyrészt a biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó bevétel, másrészt a biztosítási díj összege. A rendelet a pótadó kötelezettséget az adóalap nagyságától függően sávosan eltérő mértékben határozta meg.
Feldolgozóipari gyártók adója
2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártó is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül. Ide sorolhatók a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó. A rendelet TEÁOR kód és termék vámtarifaszám alapján szabályozza, hogy pontosan mely vállalkozásokat érti feldolgozóipari gyártónak.
Adómértékek emelése egyes adónemekben
A Kormányrendelet egyes adónemek esetén az adómértékek megemelésével tervezi növelni az államháztartás bevételeit.
Gyógyszerszektort érintő adók emelése
2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját, illetve a forgalmazót, a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján meghatározott befizetési kötelezettsége is változik. A változás mértéke bizonyos gyógyszerek esetén 8% is lehet (20 helyett 28%).
Népegészségügyi termékadó mértékének növelése
A rendelet értelmében emelkedik az adó mértéke egyes italok, illetve sós snack-ek esetében. Így például a cukros üdítők esetén az eddig fizetett 15 forint/liter adómérték helyett 23 forint lesz az új adómérték. Az energiaitalok adótartalma típustól függően 50 forint/literről 65 forint/literre, és 300 forint/literről 390 forint/literre nő. A rendelet mellékletben listázza változott adómértékű termékek listáját, és az új adómértéket.
Jövedék adó mértékének változása
A rendelet felsorolja, hogy mely termékkörökre vonatkozóan emelkedik az adókötelezettség és milyen mértékben. Az adómérték változása érinti a dohánytermékeket, alkoholtermékeket, valamint egyes nyersanyagokat, mint fűtőolaj, földgáz, szén stb.
Bányászatról szóló törvény rendelkezéseinek módosítása
A Kormányrendelet módosításokat fogalmaz meg a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény bizonyos rendelkezései vonatkozásában is, így például módosul az adószámítási módszer, emelkednek az adómértékek és a rendelet lényeges új kötelezettségeket is előír az érintett vállalkozásoknak.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak változása
A Kormányrendelet alapján módosulnak az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény egyes rendelkezései. Így például a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a hónap első napján érvényes minimálbér 12 százalékát, ez a kötelezettség eddig 18 ezer forintban volt meghatározva.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke is változik. Az adó mértéke itt is a korábban forint összegben meghatározott mérték helyett a minimálbér százalékos arányában kerül meghatározásra.
A nyugellátás számítási alapja szintén úgy változik, hogy a forintösszegben történő meghatározás helyébe a minimálbér százalékos arányában történő meghatározás lép.
