November 23-án kihirdették az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvényt. Összefoglalónkban a főbb jövő évi változásokat mutatjuk be.
1. Társasági adót érintő módosítások
Elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatos adóalap-csökkentés
Az elektromos töltőállomás létesítésével kapcsolatos adóalap csökkentő tétel ezentúl csekély összegű „de minimis” támogatásként vehető igénybe a Csoportmentességi Rendelet változásának köszönhetően. Az új szabályt a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallások vonatkozásában kell alkalmazni, a már benyújtott bevallások tekintetében pedig önellenőrzés útján. Átmenetileg ez az adóalapkedvezmény az Európai Bizottság által kiadott ún. Válságközlemény szabályai alapján is alkalmazható lesz.
Az új szabályok alapján minden egyéb kedvezmény esetében, amelyek a fent hivatkozott „de minimis” rendelet alapján vehetők igénybe, az adózó dönthet a Válságközlemény szerinti jogcím alkalmazásáról. A törvény erre vonatkozóan a Tao törvényt egy új melléklettel egészíti ki, amely a Válságközlemény szabályait fogja tartalmazni.
Csoportos társasági adóalanyiság
A törvény 2023-től pontosítja a társasági adócsoport rendelkezéseit a megszűnés eseteire vonatkozóan.
A kezelt vagyon, az alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány
Az új szabályok szerint a kezelt vagyon, az alapítvány, a vagyonkezelő alapítvány által megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított, tartós befektetésből származó jövedelem csökkenti az adóalapot.
Ezen felül a bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében kezelt vagyon akkor is jogosult lesz a törvény szerinti adómentességre bizonyos bevételei tekintetében, ha kedvezményezettjei között nem kizárólag természetes személyek, hanem a kizárólag természetes személy, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából természetes személy által alapított vagyonkezelő alapítvány is szerepel.
A törvény alapján továbbá ezentúl az a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány is élhet azzal az egyszerűsítéssel, hogy a társasági adóbevallást helyettesítő nyomtatványon nyilatkozhat arról, hogy az adóévben bevételt nem szerzett, vagy adómentesség illeti meg, amelynek alapítói és kedvezményezettjei is csak természetes személyek.
E módosítások az adózó választása szerint a 2022. adóévre is alkalmazhatók.
Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés a számviteli törvény rendelkezései alapján
Magyarország is beiktatja az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelvének rendelkezéseit, amelynek keretében bizonyos gazdálkodói körnek úgynevezett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést szükséges készítenie.
A jelentéstételre kötelezettek köre:
- A legfelső szintű anyavállalatnak, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján az összevont éves bevétele meghaladja a 275 000 millió forintot.
- A konszolidálásba be nem vont önálló vállalkozás is köteles a jelentést elkészíteni, ha a beszámoló szerinti éves bevétele meghaladja a fenti értékhatárt.
- Ha az anyavállalat nem tartozik valamely uniós tagállam jogának a hatálya alá, akkor a leányvállalatnak, fióktelepnek kell a jelentést elkészítenie, ha az összevont pénzügyi kimutatások szerinti bevétel két egymást követő évben eléri a 750 millió eurót.
Nem szükséges társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük azon vállalatcsoportoknak, amelyek kizárólag Magyarország területén működnek.
A jelentés közzétételéhez egységes formanyomtatványt és elektronikus beszámolási formátumot fognak biztosítani. A jelentést közzé kell tenni és letétbe kell helyezni az éves (konszolidált) beszámolóval egyidejűleg. Továbbá, a vállalkozás honlapján is közzé kell tenni a jelentést. Megjegyezzük, hogy a közzétételi kötelezettség teljesítéséről a könyvvizsgáló is köteles nyilatkozni.
2. Kisvállalati adó (KIVA)
A kisvállalati adó szerinti adózás választásának feltételei is módosulnak 2023-tól. Míg eddig a finanszírozási költségek várható nagyságát kellett vizsgálni a kisvállalati adó választásakor, az új szabályok alapján azt kell majd megvizsgálni, hogy a kisvállalati adóalanyiság alkalmazását megelőző adóévben az adózó a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást várhatóan végrehajt-e, vagy sem.
Amennyiben az adóalanynak a társasági adószabályok kamatlevonás-korlátozási szabályainak alkalmazásával társasági adóalap módosítást kellett volna végrehajtania, megszűnik a kisvállalati adóalanyiság.
3. Helyi iparűzési adó
Az elfogadott törvény 2023-tól kezdődően egyféle egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert kínál fel a kisvállalkozók számára, hogy választásuk szerint alkalmazhassák.
- Az új modellt alkalmazhatja bármely iparűzésiadó-alany, amelynek évi bevétele nem több mint 25 millió forint, illetve kiskereskedő, átalányadózó, egyéni vállalkozó esetében nem több mint 120 millió forint.
- A kisvállalkozó egyszerűsített iparűzésiadó-alapja az adóévi bevétele nagyságától függően sávosan differenciált, önkormányzatonként azonos nagyságú, tételes összeg. Az egyszerűsített adóalap 12 millió forint bevételig 2,5 millió forint, 12 és 18 millió forint közötti bevételi sávban 6 millió forint, 18 és 25 millió forint bevétel között, illetve kiskereskedő, átalányadózó esetében 120 millió forint bevételig pedig 8,5 millió forint lesz.
- Az új szabályok szerint az adót bevallás benyújtása nélkül, évente egyszer, az adóévet követő év májusának utolsó napjáig kell megfizetni.
Annak a kisvállalkozónak, aki az új módszert már 2023. évre vonatkozóan is szeretné alkalmazni, a 2022. adóévről szóló 2023. május 31-ig beadandó iparűzési adóbevallásban kell erről nyilatkoznia.
Az egyszerűsített rendszerben az adóelőlegfizetés is megszűnik (kivéve 2023-ban, amikor még a 2021-es évről készített bevallás alapján előírt adóelőleget meg kell fizetni – naptári üzleti év esetén március 15-éig).
4. Személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó
Tartós befektetési szerződés
A törvény kiegészíti a tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak körét az olyan vagyonkezelő alapítványokkal, amelyet magánszemély alapított és a kedvezményezetti kör is magánszemélyekből áll. Eddig ez a rendelkezés csak a bizalmi vagyonkezelőre terjedt ki, de a vagyonkezelő alapítvány hasonló működése miatt az ilyen különbségtétel nem volt indokolt, ezt oldja fel az új szabály.
Csoportos személyszállítás
Módosul a csoportos személyszállítás fogalma. Akkor is adómentes a személyszállítás, ha az nem a kifizető tulajdonában levő járművel valósul meg, hanem bérelt vagy lízingelt járművel.
Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (KMRP)
Az új szabályok alapján a KMRP által létrehozott vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettje által értékpapír formájában megszerzett érték is adómentesnek minősül 2023-tól. Eddig ez a mentesség csak a KMRP-től közvetlenül szerzett értékpapírokra vonatkozott.
Külföldi előadóművészek és stábtagok szociális hozzájárulási adó mentessége
Az elfogadott törvény alapján mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetése alól szociális biztonsági egyezménnyel érintett országból Magyarországra kiküldött és egyszerűsített adózást választó előadóművész és stábtag Magyarországról származó jövedelme. A módosítás alapján a mentességet akkor lehet érvényesíteni, ha az előadóművész rendelkezik az adott külföldi hatóság által kiállított, másik államban fennálló biztosítását tanúsító igazolással. A rendelkezés a 2023. január 1-jétől megszerzett jövedelemre alkalmazható.
5. Általános forgalmi adó
5%-os adókulcs
Két évvel meghosszabbították az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, ötszázalékos általános forgalmi adókulcs időbeli hatályát. 2028 végéig továbbra is igénybe vehető a kedvezményes adómérték, ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31-ig véglegessé vált, vagy az ingatlan építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.
Új ingatlan fogalmának pontosítása
A módosítás értelmében nem csak akkor beszélhetünk új ingatlanról, ha első rendeltetésszerű használatbavétel történik, hanem új ingatlan keletkezik akkor is, ha átalakítás kapcsán az ingatlan funkciója, rendeltetése megváltozik.
Építési-szerelési munkák fordított adózása
Az építési-szerelési szolgálatásokra vonatkozó fordított adózás szabályai is pontosításra kerültek. Egyfelől az ingatlan rendeltetésváltoztatására vonatkozó munkák is e körbe fognak tartozni. Másrészt fordított adózás alá fognak esni azok az esetek is, amelyeknél ugyan építési engedélyre, egyszerű bejelentésre nincs szükség, de a munkák elvégzéséhez szükséges valamely egyéb hatósági engedély vagy bejelentés (például amely munkák örökségvédelmi engedélyhez vagy bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötöttek).
E-nyugta
A törvény előkészíti az e-nyugta bevezetését, kiterjesztve a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget azokra az esetekre is, amikor a nyugtát hatóság által engedélyezett, pénztárgéptől eltérő technikai megoldással (akár elektronikusan) állítják ki. A kapcsolódó részletszabályokat miniszteri szintű jogszabály fogja előírni.
Fordított adózás
Továbbra is fordított adózás alá esik a gabonatermékek, acélipari termékek értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalmi értékű jog (kibocsátási egység) átengedése, a szabályt 2026. december 31-ig hosszabbították meg.
E-kereskedelem
A módosítás pontosítja, hogy az e-kereskedelmi tevékenységet végzők (Közösségen belüli távértékesítés, illetve nem adóalany részére nyújtott telekommunikációs szolgáltatás, rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatás, elektronikus úton nyújtott szolgáltatás) adófizetésének, adóbevallásának megkönnyítését szolgáló egyablakos rendszer választása esetén e rendszert kell alkalmazni azon Közösségen belüli távértékesítések tekintetében is, amelyek abban az országban teljesülnek, ahol az adóalany gazdasági letelepedése van.
6. Illeték
Ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása
A kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanátruházás illetékmentességének feltételeit szigorodnak 2023-tól. A szigorítás értelmében az ingatlanátruházás csak akkor illetékmentes, ha a vagyonszerző előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásából, üzemeltetéséből, vagy saját tulajdonú ingatlan adásvételéből származott.
A nettó árbevétel megoszlásáról a vagyonszerzőnek nyilatkoznia kell. Annak a vagyonszerzőnek, aki tevékenységét a nyilatkozattétel adóévében kezdi meg, az illetékmentességhez szükséges vállalnia, hogy az első adóévi nettó árbevétele alapján meg fog felelni az árbevételre vonatkozó követelménynek. Amennyiben a nyilatkozatban foglaltak nem teljesülnek, a vagyonszerzőnek ezt is jelentenie kell az adóhatóság részére az előírt határidőn belül és az adóhatóság a meg nem fizetett illetéket 50%-kal megnövelve írja elő. Ha a vagyonszerző e bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a törvény szerint a meg nem fizetett illeték kétszeresét írja elő az adóhatóság.
Illetékmentességek
A törvény módosítás alapján mentesül az ajándékozási illeték alól a KMRP szervezetet kezelő vagyonkezelő alapítvány részére teljesített juttatás, és a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettként történő vagyonszerzése.
Pénzügyi tranzakciós illeték
Mentes lett a pénzügyi tranzakciós illeték alól a Magyar Államkincstár által végrehajtott, a diákhitel folyósításához kapcsolódó fizetési művelet és a Magyar Államkincstárnál nyitott olyan technikai számlák, amelyeket a devizában történő helyi iparűzési adófizetéshez kapcsolódóan hoztak létre.
7. Átalányadó
Az új szabályok alapján 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható, továbbá január 1-jétől az átalányadózóknak csak negyedévente kell járulékbevallást benyújtaniuk.
Négy évről 12 hónapra csökken az az időszak, amelynek el kell telnie ahhoz, hogy az átalányadózás újra választható legyen.
8. Reklámadó
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei kezdeményezésére további egy évig, 2023. december 31-ig nem kell megfizetni a reklámadót.
